Eddy Interjúja

Természetesen Eddyről sem feledkeztünk el.

Mutatkozz be néhány mondatban! Mit érdemes rólad tudni a fandomon belül és a való életben?

A rettegett bemutatkozó-kérdés. Őszintén szólva nem szeretem őket, mert mindig kihagyok valamit, ami miatt később csak fogom a fejemet, hogy hát ez is fontos volt, akkor miért nem jutott eszembe? Na, de elég a nyavalygásból.

HP fandomon belül, amit érdemes tudni rólam, hogy JKR zseniális története indított el az íróvá válás hosszú és rögös útján. Jobban mondva a Harry Potteres fanficitonök, amikre még 2009-ben bukkantam rá először a Merengőn, ahol szépen le is ragadtam. JKR világa már korábban is meghatározó pont volt az életemben – ahogy most is az –, de mióta rátaláltam a fanficekre, csak mégjobban elmerültem benne. Van egy kis szokásom is, amit még középiskolában kezdtem el a téli szünetben. Egyik évben pont úgy esett, hogy az első három kötetet karácsony tájékán olvastam újra (tanulás helyett, naná!), és azóta is minden évben decemberben szépen kézbeveszem a Harry Potter és a Bölcsek kövét, és újévig az első három kötetet kiolvasom, januárban pedig kezdem a negyediket, és így tovább, míg nem eljutok az utolsó részig, ami után néhány hét/hónap szünet következik, attól függően, hogy épp hogy sikerült befejeznem a könyveket, és decemberben újra jöhet az első. Most épp a Titkok kamrája elejénél járok.

Abszolút kedvenc karakterem Sirius Black, akinek a halála minden egyes alkalommal letaglóz, és tizenikszedik olvasásnál is képes vagyok sírva a falhoz vágni az ötödik kötetet, amikor már túl közel járok ahhoz a bizonyos fejezethez – ezért is tart néha hónapokig, hogy eljussok a negyedik kötettől a hatodikig.

Kedvenc canon párosom változó, de általában a két fő pár között ugrálok: Harry és Ginny, illetve Ron és Hermione.

Kedvenc non-canon párosom szintén több is van: dramione volt az első nagy szerelmem, de rögtön utána követte ezt a drarry és a snarry is.

És akkor jöhet a mugli életem: huszonéves jogi asszisztens és classic rock kedvelő vagyok Budapest belvárosából, idén kezdtem el az egyetemet, emellett súlyos sorozat-függőségben szenvedek, amiből semmi esélyem kilábalni.

Mik voltak a döntő érvek amellett, hogy elfogadd a felkérésünket? (Amit ezúton is köszönünk!)

Én köszönöm a felkérést! Meglepő volt, de nagyon megörültem neki J Az utóbbi időben elég keveset volt alkalmam Harry Potter fandomban olvasni, így ez a kihívás pont kapóra jött, és végigolvasva a kihívás témáját, a kulcsokat, na meg az írók listáját, hamar elvarázsolt a dolog. Zsűriként pedig még nem vettem részt kihíváson, így ezt én is egyfajta kihívásként élem meg.

Vettél-e már részt alkotóként vagy szervezőként kihíváson korábban? Ez valamelyest módosítja a hozzáállásodat a történetek véleményezéséhez?

Szervezőként nem, de íróként egy kisebb házon belüli, és egy nagyobb kihíváson is, mindkettőben idén. És úgy, hogy tapasztaltam, milyen nehéz néha úgy történetet írni, hogy meg vannak szabva bizonyos paraméterek, amik nem feltétlenül segítenek (például egy karakter, aki távol áll tőlünk, egy téma, amivel korábban még nem találkoztunk/foglalkoztunk), így igen, egy kicsit mindenképp máshogy állok egy kihíváson íródott fanfictionre, mint egy saját, teljesen az író által kitalált történetre, mert tudom, hogy mennyi bonyodalom adódhat az alkotás közben, ami megnehezíti az író dolgát, aki viszont lelkiismeretesen megírja a történetét és nem adja fel akkor sem, ha nem megy olyan simán minden, mint azt a jelentkezéskor szerette volna.

Voltál-e már valaha zsűritag? Ha igen, milyen tapasztalataid vannak?

Egyszer már kaptam hasonló felkérést, de sajnos a kihívás végül nem valósult meg, így nem, ez lesz az első igazi zsűrizésem, amit már izgatottan várok J

A zsűrizés, kritikaírás kapcsán, vannak-e rögzült szokásaid, meghatározó szempontjaid?

Kritikaírásnál fontosnak tartom, hogy ne ajnározzam agyon az írót, még akkor sem, ha imádtam a történetet. Egyrészt a kritikaírás nagyon szubjektív dolog, másrészt szerintem nem feltétlenül tesz jót az íróknak, ha csak azt hallják, hogy milyen nagyszerűek; sokszor látni – főleg a kezdő íróknál –, hogy elbízzák magukat tőle, és később rosszabbul teljesítenek (akár kihíváson, akár saját történettel kapcsolatban), mert „úgyis szereti őket mindenki”, és akkor már nem teszi oda magát annyira. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha tényleg zseniális történettel találkozom, akkor ezt nem ilyen formában fogom leírni az írónak, de fontos, hogy ne csak a pozitívumokra figyeljünk, hanem igenis lássuk meg, hogy a történet melyik része, jelenete sikerült gyengébbre, mi az, ami nem tetszett, és ezt jelezzük is az író felé, mert enélkül nem fejlődhet. Elég nagyképűen hangzik ez így most, de mint mondtam, ez teljesen szubjektív; lehet, hogy ami nekem kifejezetten tetszik, az más olvasónak kevésbé, vica versa.

A másik nagyon fontos a kritikaírás kapcsán, hogy soha ne az írót kritizáljuk, hanem a történetet.

Készülsz valamilyen módon a zsűrizésre?

Lehet erre egyáltalán készülni valahogy? Én személy szerint nem, de kíváncsi vagyok, hogy a zsűri többi tagja milyen választ ad erre a kérdésre J

Mit jelent számodra a karácsony? Meghatározóak lesznek ezek az érzések, gondolatok, emlékek számodra a történetek befogadásánál?

Az igazat megvallva sosem voltam túlságosan oda az ünnepekért, nem vagyok az az érzelgős típus, így nem, a kihívásra írt történetek nem fognak plusz értékeket hordozni számomra azoknál, mint amiket az írók szeretnének majd átadni.

Vannak előzetes elvárásaid a készülő történetekkel kapcsolatban?

Hogy mindegyik szép hosszú és kellőképp kidolgozott legyen ;-)

Apró hóbagoly kopogtat az ablakodon, hogy üzenetet vigyen az íróknak. Mit írsz a pregamenre?

Kedves író! Mivel én magam is tapasztaltam, hogy az egyik legnehezebb dolog a kihívásokon az elejétől a végéig helytállni, Ernest Hemingway szavaival szeretnék egy kis lelket önteni beléd – már ha szükséged van rá J

„Ne aggódj. Máskor is ment az írás, most is menni fog. Semmi mást nem kell tenned, mint leírnod egyetlenegy igaz mondatot. A legigazabb mondatot, amit tudsz.”