2015. február 2.

Eddy a WWCh-ról

Kedves írók, kedves szervezők, kedves zsűritársak és kedves mindenki!

Be kell vallanom, amikor felkértek zsűrinek, elsősorban az írók listája csábított el, a téma kevésbé volt érdekes a számomra. A karácsony, meg úgy általánosságban az ünnepek nem tudnak lázba hozni, soha nem volt túl fontos számomra egy nap csak azért, mert a naptárban piros színt kapott. Ennek ellenére látatlanban is tudtam, hogy remek történeteket fogok olvasni a kihíváson, hisz remek írók vesznek részt rajta, de amire nem számítottam, az az volt, hogy egy-egy történet annyira képes lesz elvarázsolni, hogy teljesen felforgatja az addigi véleményemet a karácsonyról. Sajnos az ünnepek után jutott csak időm az első történetekre, de néhány mondat, bekezdés elérte, hogy visszatérjen az ünnepi hangulatom. Én is ott voltam a karakterekkel, újra átéltem velük együtt az ünnep minden mozzanatát; a készülődést, a sütés-főzést, a lakás díszítést, a tökéletes ajándék felkutatásának izgalmát. Találkoztam szomorú és vicces történetekkel egyaránt, megszámlálhatatlan vidám pillanatot élhettem át, volt ahol sírtam, volt ahol nevettem, de őszintén mondhatom, hogy  minden egyes történet hordozott valami pluszt, valami apró csodát, amitől idén teljesen másként fogok hozzáállni a karácsonyhoz, úgyhogy köszönöm, drága írók a csodálatos perceket és a fantasztikus történeteket!

A szervezőknek, Aidemerának és Bellindának köszönet a kihívás megszervezéséért és lebonyolításáért, na meg hogy mindig lehetett rájuk számítani, ha kérdésünk merült fel (ami elég sokszor megesett).

A zsűritársaimnak a jó hangulatért a közös munka során. Örülök, hogy együtt dolgozhattam veletek :)

Üdv,
Eddy


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése